Tojásrántotta a'la tegnapról maradt tésztasaláta

Így, ahogy mondom. Tegnap este hirtelen felindulásból készítettem egy kis tonhalas tésztasalátát, amiről a múltkor már írtam. Maradt egy kevés mára, de korántsem egy teljes adagnyi. Azon kívül nem is kívántam, inkább tojást ettem volna, amihez viszont nem volt kedvem zsemlét sütni.

A zsemlesütés apropója, hogy amúgy sem vagyok nagy kenyérfaló, itt viszont horrorisztikus áron is van, úgyhogy inkább azokat az apró zsömléket szoktam venni, amiből 6 db van egy csomagban, és neked kell otthon készre sütni.

Tehát gondoltam egyet, hogy a tésztát meg a tojást kéne összehozni, végülis ez sem rendszeridegen, elvégre ugye tojásos nokedli... Meg aztán szeretem a mindenféle maradékokat felhasználni. Tudod, amikor egyetemre jártunk és éheztünk, akkor az Egyedülálló Konyha kreativitásán a túlélésünk függött. Manapság inkább úgy gondolom, számomra ez egy kihívás. Mindig is kedveltem az ilyen konyhai próbatételeket, pl. főzz gluténmentesen, glutén és laktózmentesen, vegán, stb. Persze ezek nagyon kellemetlen dolgok tudnak lenni, ha muszáj, mert az ember rászorul. De ha csak hobbiból főzicskéz ilyesmit az ember, és van kapacitása kísérletezni, akkor jó kis móka ez. A szupergazdaságos recept hátulütője az, ha direktben akarod megcsinálni, akkor pont, hogy gazdaságtalan lesz. Vagy egy zászlóaljra készíted el, ha kevésbé vagy egyedülálló.

Egy szó mint száz:

Tojásrántotta a'la tonhalas tésztasaláta

Maradék tésztasaláta (recept l. a fenti linken)

2 tojás

kb. 2 ek tejföl

1 negyed lilahagyma

kevés étolaj

fűszerek: vegeta, fokhagyma, petrezselyem

A hagymát felvágom és az olajban üvegesre dinsztelem. Közben a tojásokat jól kikeverem a teföllel és a fűszerekkel. A hagymára borítom a tésztasalátát, jól átforgatom a forró olajon és kissé áthevítem, majd hozzáadom a tojást. Addig kevergetem, amíg kívánt állagúra sül. Kecsappal öntöttem nyakon, de a friss paradicsom és paprika is nagyon illik hozzá, ha szofisztikáltabb kedvedben vagy.

Nokkerli

Bár mindig is szerettem a nokedlit, különösen jól sikerült, omlós marhapörköltek mellé, koviubival, esetleg tojásosan, friss, tavaszi salátával, de ezeket az ételeket sosem én készítettem, mindig nekem készítették. A marhapörkölt férfimunka, esetleg éttermi, a tojásos nokedli meg egyszerűen csak több macerának tűnt, mint amennyit megér. Tehát sosem csináltam nokedlit, vagy nem ettem, vagy, amikor még a szüleimnél laktam, megkértem apukámat, hogy csináljon, ha olyan kaját akartam főzni. Tavaly viszont egy kedves barátom gyakorolta a főzést, és mikor a tojásos nokedlihez ért, be akarta mutatni nekem is a tudományát. Viszont nem volt nokedli szaggatóm, hát tőle kaptam egyet. Nos, egy év után gondoltam, hogy jó lenne valami hasznát is venni (elég nagy helyet foglal, ez az a kerek, a lábas tetejére rakható, műanyag fajta, nem a hagyományos, kis fém izé, amit fogni kell). Találtam egy kitűnő receptet, talán vadász nokedli a neve, ha jól emlékszem. Kiderült, hogy végülis nokedlit lehet egy személyre is készíteni, bár nem árt, ha előtte már láttál valakit nokedlit szaggatni. Csak liszt és tojás kell hozzá - igen tudom, más receptek írnak vizet is, de egy tojás amennyi lisztet fölvesz, abból ragyogóan kétszer eszik egyedülállókám, tehát ha nagyobb mennyiséget gyártanánk, még plusz vízzel, akkor át kell hívni a szomszédokat. Lehet variálni, lehet köretnek, vagy valamivel felturbózva önállóan, egytálételként fogyasztani. Nem utolsósorban nagyon hamar kész. Ezért szerintem megéri beruházni pénzt a szaggatóba és időt a gyakorlásba, mert sokoldalúan használható tudásra tehetünk szert. Nos tehát:

Nokedli

1 tojás

amennyi lisztet felvesz

só

Egy edényben felteszünk vizet forrni, mintha tésztát akarnánk főzni (mert azt fogunk). A tojást a liszttel és a sóval eldolgozzuk. Apránként adjunk hozzá lisztet, és folyamatosan kevergessük egy villával, amíg olyan jó, szaggatható, nokedli állagot nem érünk el. Lehet bele tenni apróra vágott friss, vagy morzsolt szárított zöldfűszereket. Elég aprónak kell lenni a darabkáknak ahhoz, hogy ne akadjanak fel a szaggatás során.

A lobogó forró vízbe szaggatjuk a tésztát. Mivel ez csak egy kis adag tészta, és egy átlagos lábos is legalább 2,5 literes, szerintem nem lesz itt gáz, de ha többet csinálnál (vagy kicsi a fazekad), akkor ügyelni kell arra, hogy ne legyen bent egyszerre túl sok noki a vízben, mert összetapadhatnak. Pár perc alatt megfőnek, ez abból látszik, hogy elkezdenek úszkálni a víz tetején. Ekkor leszűrjük, vagy ha többadagos, akkor szűrővel kivesszük a forró vízből, és szaggatjuk a következő kanyart.

Így önmagában fogyasztható köretnek pörköltfélékhez, gomba- vagy tojáspörkölthöz is nagyon finom. De különféle egytálételeket is varázsolhatunk belőle, az alábbiak szerint:

Tojásos nokedli

Egy tálban felkeverünk 1-2 tojást, mintha rántottát készítenénk, egy serpenyőben pedig olajat hevítünk. Beletesszük a lecsöpögtetett nokedlit a forró olajba, átforgatjuk, majd leöntjük a tojással és összekeverjük. A kívánt állagúra sütjük, folyamatos kevergetés mellett. A tojásos nokedlit rendszerint salátával tálalják (saláta salátával, szóval ecetes-cukros vízzel lelocsolt salátalevelekkel), de még ez is jó lehet köretnek, mondjuk zöldséges ételekhez.

Fűszeres noki

Az elkészült nokedlit olívaolajjal átforgatjuk, friss fűszernövényekkel ízesítjük. Nem, ettől nem fogsz jóllakni, de mondjuk edzés előtti szénhidrátbevitelnek megfelel (ja, meg finom is).

Vadász nokedli

Vadász nokedli

avagy a nokedli nehéztűzérség

1 közepes hagyma

kockázott bacon

edámi sajt (vagy más, aminek íze van, szóval nem annyira trappista)

fokhagyma, és/vagy snidling

A kockázott bacont zsírjára sütjük (addig sütjük, amíg teljesen összetöpped), a hagymát apró kockára vágva megdinszteljük. A zsírt én ki szoktam önteni, mert nekem az úgy már túl nehéz kaja lenne, de hát gusztusok és taslik. A hagymás baconnel összekeverjük a nokedlit, megszórjuk finomra reszelt sajttal és apróra vágott snidlinggel. Snidling híján (vagy, ha nem szeretjük), lehet fokhagyma port használni, vagy a forró zsiradékba, még mielőtt egészen elkészülne a bacon-ös hagyma, beletehetünk zúzott fokhagymát. Azért a végén szoktam beletenni, mert főzés közben igencsak el tud menni az íze (hogy hova, nem tudom).

Tojáskrém

Megelégelve a szupermarketek guargumis, habarcs-szerű szószban fuldokló, salátának nevezett izéit, úgy döntöttem, kezembe veszem a majonézes trutyi bizniszt. Nagy kedvencem a kukorica saláta, és az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor valamelyik "nagyboltban" sikerült vennem egy olyat, ami mindennek volt nevezhető, de a legkevésbé kukorica salátának. Ízetlen, majdnem szilárd állagú malterban némi ízetlen kukorica. Ekkor döntöttem: soha többé nem veszek kész majonézes salátákat, hanem itthon készítem. Nem csak sokkal finomabb, de lényegesen olcsóbb az előállítása is, és igaziból nem igényel túl sok időt. A kalóriákat szerintem nem érdemes ilyen esetben számolgatni. Ha nagyon diétázol, ne majonézzel tedd. Egyébként meg bármit lehet enni, a megfelelő mértékkel. Tehát, nézzük a receptet!

Tojáskrém (nagy adag)

4 db tojás

fél doboz tejföl (kis doboz fele)

kb. ugyanannyi majonéz

fehérbors, koriander, sáfrány, só, cukor

(hagyma)

A tojásokat keményre főzzük, ez kb. 5 percet jelent forrás után. Nekem van egy kis tojáshőmérő szerkezetem, amit Angliából hoztam. Ez egy tojás alakú műanyag, benne egy hőre elszíneződő réteggel, amely mutatja, hogy pontosan milyen állapotnál jár a tojgli. De enélkül is lehet normális kemény tojást főzni, az egészen bizonyos :)

A meghámozott főtt tojást apró kockára vágjuk. Egy tálkában kikeverjük a fél tejfölt a majonézzel és a fűszerekkel, sóval, cukorral. Végül az egészet összekeverjük a főtt tojással.

Elszántabbak hagymával is készíthetik. Ebben az esetben a lila- vagy újhagymát apró kockára vágjuk és lesózzuk, mielőtt belekevernénk a salátába. Ez esetben a majonézes keverékbe már nem kell só. A hagymát az erejétől függően kb. 10-30 percet érdemes a sóban állni hagyni. Vagy lehet nemcsípős salátahagymát használni. (Személy szerint nekem a gyomrom nem túl jól tolerálja a nyers hagymát, ezért csak ritkán eszem ilyesmit.) Pirított kiflire kenve tálaltam.

Ez egy "nagy" adag, ha egyedülálló vagy, elég szerintem két napra reggelire, és ha nem vagy túl nagy étvágyú, még közte vacsorára is.

Csicsókás-cukkinis tojásrántotta

Az egyedülálló konyha egyedülállósága abban rejlik, hogy kreatívan használjuk fel a maradékokat, és variáljuk az alapanyagokat úgy, hogy látszólag mást együnk, miközben ez még mindig ugyanaz. A blog írására is ez inspirált, tulajdonképpen nem konkrét recepteket, inkább egy szemléletmódot igyekszem átadni.

Tehát, a múltkoriban készült csicsókás-cukkinis tócsniból maradt még főtt csicsóka, és egy kis darabka cukkini is. Ha jobban átláttam volna, hogy milyen sokáig elég, amit sütöttem, talán lereszelve lefagyaszthattam volna a maradékokat. De nem tettem, mert Szegeden... Ja nem. Szóval nem nagyon szeretek fagyasztgatni, mert hiszek abban, hogy az ételekben vagy életenergia, úgynevezett csí, aminek nem tesz jót a fagyás. Persze a napokig állasztás se, de minden nem lehet tökéletes.

Egyszóval, ma rántottát ettem volna, de nagyon, viszont nem akartam, hogy a főtt csicsesz megrohadjon, úgyhogy kombináltam a kettőt, és bizony mondom néktek, állati jó lett. Így találtam ma fel a 

Agyamat eldobom tojásrántottát

2 db tojás

darabka cukkini (fiatal cukkini fele, mondjuk 8-10 deka)

főt csicsóka kb. 10 dkg

olaj, fokhagyma, őrölt kömény, só

kicsi reszelt sajt rá a végén

Ismét lereszeltem a főtt csicsókát és a cukkinit. Kevés olajon megpároltam és megpirítottam. Mivel a cukkininek jelentős a nedvességtartalma, egész sokat tud veszteni a térfogatából a művelet alatt. Szeretem, ha kicsit megpirul, nem csak megpárolom, de ez ízlés kérdése. A sok nedvesség miatt ez a folyamat elég sokáig is eltart, hiszen eleinte csak izzad és párolódik a cukkini. Ez nem baj, közben legalább van időnk jól felverni a két darab tojást, és a sütőben (vagy akinek van, kenyérpirító segítségével) megpirítani a 3-4 napos szottyos zsemlénket (ez is az egyedülállóság bája). Amikor a reszelt zöldségkeverék már megfelelő állagú (ez nálam enyhén pirult állapot), ráöntjük a tojást, amit előzőleg a fűszerekkel alaposan felvertünk. Túl sok só nem kell, a csicsóka édes-sós íze miatt, viszont a kömény nagyon jót tesz neki, és a pocakod se fújódik fel.

Innentől már simán rántotta, azaz addig sütöd, amíg az általad kedvelt rántotta állagot eléri. Tányérba szedjük és ráreszelünk egy kis sajtot, mert attól minden jó még egy kicsivel jobb lesz.

Valami mesésen finom, de annyira, amire nem is számítottam. Paradicsommal, paprikával, salátával és a pirított zsemlével mennyei.

Gombás-sajtos omlett

Az omlett vagy a tojásrántotta megint csak olyan tápláló és finom, a főtt étel illúzióját keltő (vagy akár főtt ételnek is nevezhető) kaják, amelyek elkészítéséhez nem szükségeltetik különösebb szakértelem. Egy jó serpenyő kell, amiben nem ég le a cucc, ha egy mód van rá, és kb. ennyi. Szinte bármit bele lehet hajigálni, megfelelő fűszerezéssel mindenhogy finom.

A mai ebédem gombás-sajtos verzió, egyedülálló módra

Hozzávalók:

2 db tojás

gomba

néhány deka sajt

fűszerek

pici tej (kb. 2 evőkanálnyi)

só

1 ek olaj

Konzerv gomba volt itthon, ebből kivettem kb. az egyharmadát egy szűrőbe, lemostam alaposan és lecsöpögtettem (tudod, hogy ne legyen üvegízű...). A serpenyőben felhevítjük az olajat, vagy ha olyan serpenyőnk van, amibe nem kell, ezt elhagyhatjuk. A forró olajba dobjuk a szeletelt gombát, és enyhén megpirítjuk. Közben egy mélytányérban a két tojást a fűszerekkel, sóval és kevés tejjel jól kikeverünk egy villa segítségével, egészen habosra. Most bazsalikomot és borsot raktam bele, de lehet petrezselyem-fokhagyma kombóval is csinálni, az is adja a gombás-sajtos cucchoz.

Amikor enyhén megpirult már a gomba, a fűszeres tojáskeveréket ráöntjük, nem piszkáljuk. Egy fa lapáttal néha alá lehet nyúlkálni, de alapvetően engedjük, hogy egyben süljön meg. Ettől omlett. Ha szétbarmoljuk, rántotta. Vagányabbak meg is fordíthatják, én egy lapostányérra csúsztattam, és egy akrobatikus mutatvánnyal fordítva visszatettem a serpenyőbe, de nem kellett volna, megsült a teteje amúgy is.

Amikor kész, egy lapostányérra  borítjuk, belereszelünk némi maradék sajtot. Ha nem reszelhető maradék van otthon, akkor sem kell kétségbeesni, lapka sajttal, krémsajttal, camambert-rel ugyanúgy működik. Csak pakolj bele némi sajtot, aztán hajtsd félbe az omletted.

Paradicsommal, kecsappal, vagy piros arannyal is finom. Ez csak attól függ, hogy milyen rég vásároltunk be utoljára (ugye a rothadási sorban a sima paradicsom az első, a piros arany azonban szinte örökké tart). Kell még hozzá egy-két zsömle, ha van. Ha nincs, akkor műkenyér (extrudált kenyér), háztartási keksz... Szóval tudod, ahogy szoktuk :)