Tojásrántotta a'la tegnapról maradt tésztasaláta

Így, ahogy mondom. Tegnap este hirtelen felindulásból készítettem egy kis tonhalas tésztasalátát, amiről a múltkor már írtam. Maradt egy kevés mára, de korántsem egy teljes adagnyi. Azon kívül nem is kívántam, inkább tojást ettem volna, amihez viszont nem volt kedvem zsemlét sütni.

A zsemlesütés apropója, hogy amúgy sem vagyok nagy kenyérfaló, itt viszont horrorisztikus áron is van, úgyhogy inkább azokat az apró zsömléket szoktam venni, amiből 6 db van egy csomagban, és neked kell otthon készre sütni.

Tehát gondoltam egyet, hogy a tésztát meg a tojást kéne összehozni, végülis ez sem rendszeridegen, elvégre ugye tojásos nokedli... Meg aztán szeretem a mindenféle maradékokat felhasználni. Tudod, amikor egyetemre jártunk és éheztünk, akkor az Egyedülálló Konyha kreativitásán a túlélésünk függött. Manapság inkább úgy gondolom, számomra ez egy kihívás. Mindig is kedveltem az ilyen konyhai próbatételeket, pl. főzz gluténmentesen, glutén és laktózmentesen, vegán, stb. Persze ezek nagyon kellemetlen dolgok tudnak lenni, ha muszáj, mert az ember rászorul. De ha csak hobbiból főzicskéz ilyesmit az ember, és van kapacitása kísérletezni, akkor jó kis móka ez. A szupergazdaságos recept hátulütője az, ha direktben akarod megcsinálni, akkor pont, hogy gazdaságtalan lesz. Vagy egy zászlóaljra készíted el, ha kevésbé vagy egyedülálló.

Egy szó mint száz:

Tojásrántotta a'la tonhalas tésztasaláta

Maradék tésztasaláta (recept l. a fenti linken)

2 tojás

kb. 2 ek tejföl

1 negyed lilahagyma

kevés étolaj

fűszerek: vegeta, fokhagyma, petrezselyem

A hagymát felvágom és az olajban üvegesre dinsztelem. Közben a tojásokat jól kikeverem a teföllel és a fűszerekkel. A hagymára borítom a tésztasalátát, jól átforgatom a forró olajon és kissé áthevítem, majd hozzáadom a tojást. Addig kevergetem, amíg kívánt állagúra sül. Kecsappal öntöttem nyakon, de a friss paradicsom és paprika is nagyon illik hozzá, ha szofisztikáltabb kedvedben vagy.

Sajtos túrókrémes pirítós

Régen posztoltam receptet, egyéb elfoglaltságok szólítottak el a konyhai kreativitás tűzhelyétől. Persze ettem az elmúlt öt hónapban is, de nemigen csináltam semmi újat, amit érdemes lett volna publikálni. Most egy gyorsan összedobható szendvicskrémmel térek vissza néhány pillanatra.

Sajtos túrókrém

kb. 10 dkg túró

1/3 tömlőnyi tömlős sajt (én a lidlben kapható ementáli ízűt használtam)

só, fűszerek, magvak

zsemle

Ha esetleg megcsinálnád a túrógombócot egy személyre, akkor ehhez a két fogáshoz elég egy negyed kilós csomag túró. Ma legalábbis én így dobtam össze. Egy negyed kilós túrót kb. elfeleztem, a kisebbik fele ment szendvicskrémnek, a nagyobbik félből készült a szokásos túrógombócom.

Ehhez a mennyiségű (kb. 10 dkg) túróhoz egy tömlős sajt maradékát, ami kb. egyharmada volt a csomagnak, hozzáadtam. Villával jó alaposan össze kell dolgozni a kettőt, nagy szeretettel vegyülnek ám el. Fűszernek sót, leheletnyi fehér borsot, és szintén leheletnyi fokhagymaport használtam. Mivel szerettem volna, ha inkább az ementális ízvilág dominál, nem akartam ezt fűszerekkel agyontaposni. De ha csak natúr sajt van otthon, és valamilyen fűszeres ízorgiát rendeznél, ám legyen.

Ezután egy serpenyőben szárazon átpirítom a magvakat, ami ebben az esetben csak hántolt napraforgó volt, mert imádom, és szintén azért, mert nem tolja el az ízvilágot. De lehet variálni, szezám-, vagy lenmaggal, mert ezek a magok ugyebár az egyedülálló konyha hűséges hozzávalói (kis helyen elfér, nem romlik meg, jó a tápértéke és finom, változatos ételeket lehet ízesíteni, különlegessé tenni velük). Ezután egy kissé megfáradt zsemlét kettévágtam, és a serpenyőben szintén megpirítottam, vagy inkább csak átmelegítettem. Először a zsemlék külső fele volt alul, ezt éppenhogy, csak jelzés értékkel melegítettem át. Ettől már a szikkadni indult zsemle felpuhult. Azután a vágott arcával fordítottam lefelé a serpenyőbe. Őszintén bevallom, egy csepp olajat is tettem alá, de tök felesleges volt, a zsemlén nem látszott meg, úgyhogy szerintem elhagyható.

A még forró zsemlére villával rákentem a krémtúrót, majd megszórtam a még szintén forró magocskákkal. A szendvicsekhez én zöldséget eszem, minden mennyiségben, a fotón kevéske paradicsom látható, de uborkát is csaltam hozzá. Desszertnek mehet a túrógombóc! :) 

Jó étvágyat!

Szeretettel: Helga

Magvas zsemle

Mint a múltkori scones posztban már írtam, nálam a kenyérkérdés mindig problémás. Elég kevés kenyeret eszem, nem diétázásból, hanem egyszerűen nem nagyon szeretem. Mármint... Vannak dolgok, amikhez egyszerűen muszáj kenyeret, zsemlét vagy valami ilyesmit enni, mert csak úgy csúszik jól. De például a reggeli sajtot, nem zsíros felvágottat, gombát* simán el tudom képzelni - sőt, nem csak elképzelem, meg is valósítom - kenyér nélkül, csak zöldségekkel, salátával körítve. Viszont van, amikor eljön az a pillanat, például egy jó érett camembert sajt képében, amikor nincs mese, kell a zsemle. Ilyenkor vagy leszaladok a boltba, vagy ha nagyon lusta vagyok, sütök inkább valamit (igen, nálam a lustaság úgy jön ki, hogy nekem a lakásból ne kelljen kimenni).

A frissen sütött pékáru jobban is esik, pár napig ez is eláll, és nem utolsósorban nincs tele mindenféle csúnya E-betűvel. Félig megsütve zárt dobozban a hűtőbe is lehet tenni, és mindig frissen sütni amit épp megeszel. Vannak, akik fagyasztják is, de én nem szeretem ezt a módszert. Nagyon kicsi a fagyasztóm, csak egy fióknyi van, azt is inkább a jégkockáknak használom. Ugyanis én abban hiszek, hogy a fagyasztott kajában nincs csí, csak kalória, de akkor meg minek eszem?

Kelesztéssel-dagasztással könnyen vagánykodom, mert a fagyasztóval és mikróval ellentétben kenyérsütőgépem az van. Ő pedig szépen bedagasztja és megkeleszti nekem a tésztákat, egy másfél órás program keretében. Nekem már csak sütni kell. De nem kell aggódni akkor sem, ha nincs ilyened, a gyúrás akkor is kitűnő fizikai munka, ha nem az edzőteremben műveled :)

Hozzávalók:

20 dkg finomliszt

15 dkg teljes őrlésű liszt

2,8 dl tej

10 dkg vaj vagy margarin

1 tk só

1 tasak instant élesztő (egyszemélyes konyhában az igazi csak ránkrohad)

1 tojás a kenéshez

magok a szóráshoz

Fontos, hogy a hozzávalók szobahőmérsékletűek legyenek. Ha nem azok, akkor annyival tovább fog tartani a kelesztés, az élesztő ugyanis melegben szeret dogozni.

Elkészítés:

Ha gépben dagasztod - akár kenyérsütő, akár konyhai robotgép segítségével - akkor csak szépen sorban belepakolod a hozzávalókat: liszt, só, vaj, élesztő és a végén a tejet, és hagyod, hogy a gép elvégezze a munkát. A gép forog, az alkotó pihen, ugyebár. Kézzel dagasztva a tejet apránként add hozzá, hogy tudj vele dolgozni. Kis gyurmázás, az önfeledt gyerekkort visszaidézi. Ezután hagyjuk megkelni. Az én kenyérsütőm melegíti is a cuccot, így tart a program másfél óráig. Tehát azt gondolom, kelesztőtálban kb. egy óra alatt megkel, ha nincs kelesztőtál, csak vájling+konyharuha, akkor valamivel több lehet ez az idő. No persze a szoba hőmérsékletétől is függ...

Amikor már pofásan néz ki, azaz szépen megkelt, átgyúrom a tésztagombócot, valamiféle formát alakítok ki neki, mondjuk egy hengerszerű izét, és 8 egyforma darabba vágom. Azért nyolcba, mert akkor mindig csak felezni kell. Egyébként ez a mennyiség 8 normál méretű zsemlét ad ki, tehát ezért is jó ötlet ez a fajta szeletelés. A darabkákból gombóckákat formázok, amelyeket sütőpapírral bélelt tepsire helyezek. A tojást felverem, és megkenem vele a zsemléket. Ha nem sütöd azonnal, hanem mondjuk éjszakára hűtőbe teszed, és reggel sütöd csak, akkor csak sütés előtt kend le. A tojástól ragacsos tetejükre pedig tök- és lenmagot szórok, vagy ami éppen eszembe jut és van itthon (szezámmag, hántolt szotyi, zabpehely, stb.) Még így, a tepsiben is kelesztem kb. 20-30 percet, addig a sütőt bemelegítem 180 fokra. Nekem nem légkeveréses sütőm van, hanem mezei, és alulról éget, mint a hajderménkű, ezért a kelt tésztákat mindig úgy kell sütnöm, hogy a nagy tepsit (ami a sütővel megegyező méretű) beteszem az alsó sínre, és a középső sínen, egy másik tepsiben sülnek a cuccok. Ha nem így csinálom, szénné ég az alja, mire a közepe átsül. Csak szólok azért, ha ilyesmi sütőd van, jobb félni, mint égett zsemlét eszegetni. A sütési idő kb. 10 perc. 

Tudom, hogy 8 zsömle nagyon sok ám egy személynek, de kelt tésztából nem igazán lehet keveset készíteni. Lehet kísérletezgetni a fagyasztásával, vagy a szomszédok és családtagok, munkatársak körbekínálásával. Én a majdnem készre sült (vagy véletlenül készre sült...) zsemléket zárható dobozban be szoktam rakni a hűtőszekrénybe, és felhasználás előtt a sütőben felfrissítem. A kalácstésztából készült bucijaim így egy hétig is kibírták, addig meg csak elfogy már a nyolc...

*Igen, a gombát meg lehet enni nyersen, bár nem mindenki bírja, de nagyon finom, és kitűnő fehérjeforrás a hideg étkezésekhez azoknak, akik nem szeretik a húsféléket, vegetáriánusok, vagy csak szeretnek finomakat enni :)