Sportitalok 2.

Az előző posztot folytatandó behozok még pár izotóniás ital receptet. Ezek nem ám csak akkor jók, amikor az edzőteremben szenvedel, hanem akkor is, amikor csak simán nyár van és hetven fok árnyékban. Sőt, a lázas izzadáskor is jót tesz a csirkeleves helyett vagy mellett. Az elcsigázottság érzése az elektrolit hiányból fakad (többnyire), ezért érdemes ezt helyretenni a szervezetünkben. Jóllehet, a legegyszerűbb izotóniás ital a citromos-sós víz, azért néha nem árt, ha ízben kicsit több variáció áll rendelkezésre.

Alapszabály, hogy a só ne legyen sima asztali só, amely kizárólag nátrium-kloridot tartalmaz, hanem tengeri, himalájai, vagy bármilyen egyéb értelmes só, amely a nátriumon kívül más, a szervezet számára hasznos elemeket is tartalmaz.

Az összes többire érvényes, hogy csináld, ahogy te szereted, megszoktad. Ha szűrt vizet használsz, értelemszerűen az italodban is legyen az, ha az ásványvizeket részesíted előnyben, hát hajrá. Ha mázlid van, és olyan helyen élsz, ahol iható a csapvíz, akkor az is tökéletesen megfelel.

Fő csapásirányunk a víz+só+valamilyen gyümölcs+opcionálisan méz és/vagy fűszerek. Tulajdonképpen érdemes kísérletezgetni is ezekkel. Ha találsz egy ízkombinációt, ami nagyon megérint, ne habozz megosztani velem hozzászólásban! Köszi :)

Az alapanyagokról (thehippyhomemaker receptjei alapján)

A citrusfélék elektrolitokban gazdagok, és mind közül a citromban található a legtöbb. A valódi méz vagy juharszirup szintén gazdag ásványi anyagokban és természetes enzimekben. Ez a két összetevő, valamint a gyömbér és a fahéj, elősegítik a természetes gyógyulási folyamatokat a szervezetünkben. Ez vonatkozik az izmaink terheléséből fakadó fájdalmakra (izomláz és társai) is. A tengeri só megint csak azért jó, mert többféle elemet tartalmaz, illetve a sóháztartásunk egyensúlya fontos komponense a metabolizmusunk egészségének. Illetve hasznos társunk lehet még a kókuszvíz, amely természetes nátriumban gazdag olyannyira, hogy a fentieken túl akár a másnaposság kezelésében is hatékony eszköz lehet.

Az amerikai "cup" mértékegység, amit csészének fordítok, 2,5 dl-nek felel meg körülbelül.

Citrom-lime ital

forrás: thehippyhomemaker.com

4 csésze víz
1/4 csésze citromlé
1/4 csésze lime lé

1/4 csésze nyers méz vagy juharszirup (vagy ízlés szerint)

1/4 teáskanál tengeri só


Narancsos ital

3 csésze víz

1 csésze narancslé (kb. 3 narancsból)

1/4 csésze citromlé
2 evőkanál méz vagy juharszirup
1/4 teáskanál só

forrás: http://everydayroots.com/

Kókuszos-lime ital

3 csésze kókuszvíz
1 csésze víz
1/4 csésze citromlé

2 evőkanál méz vagy juharszirup

1/4 teáskanál só

További recepteket találtok ezen az oldalon.

Az én személyes kedvencem pedig - azt hittem, már felraktam a receptet, de nem találom, szóval következzék a csodálatos:

Rozmaringos-uborkás víz

hozzávalók: rozmaring, uborka, víz ;)

Egy arasznyi darabot vágok egy kígyóuborkából (persze meg van mosva, meg minden), ezt hosszában négybe vágom, egy szál friss rozmaringot adok hozzá. Ez utóbbi úgy lesz, hogy veszek az aldilidlipennymindegymelyikben egy cserepes rozmaringot, amit egész nyáron az erkélyen szeretgetek, és néha lemetszek belőle egy-egy ágacskát.

Az ubit meg a bokrot berakom egy hűtőbe való kancsóba, aminek 1,2 liter a térfogata. Innen tessék kiindulni. Elszántabbak pet palackba is gyömöszölhetik a hozzávalókat, de figyelem, nem környezetbarát, mert kiszedni szinte lehetetlen (az ubi megdagad, megszívja magát vízzel), szóval már nem lehet újrahasznosítani. Egy éjszakát áll, és másnap nagyon finom. Nincs az a rettenetes hőség, amiben ne mulasztaná el a szomjat.

Ha kancsóban csinálod, a dundi ubikat nem kell kidobni, isteni tzatziki lesz belőle (persze nem csak úgy magától, hanem ha legyártod).

Illetve ne feledkezzünk meg minden idők legtutibb, legfinomabb, legegészségesebb, leg-leg-leg-leg és még annál is legebb izotóniás italáról, a

Kovászos uborka lé -ről

Ennek készítése köztudott: veszel koviubit, megeszed, és a jól lehűtött levet jól megiszod. Ennyi :)))
Oké, majd nyáron lesz koviubi recept is. Addig is jó edzést, jó lékutyulást!

Sportitalok 1.

Hát bizony, elkapott engem is a gépszíj, ha nem is futok, de gyalogolok rendszeresen. Igazából három éve kezdtem, csak folyton lesérültem, vagy kijött a bronchitisem, és mindig több hónapra le kellett állnom. Most sem nagyon viháncolok, de próbálok mértékkel csinálni mindent, hogy ne legyen belőle baj. Bár a ma reggel 6 fokban történt edzés lehet, hogy "Broncho" szempontjából nem volt a legjobb ötlet, de már dacos voltam, hogy battyák meg, május van mindjárt, nehogy már ne mehessek ki edzeni!

Na, ha már önnön csodálatosságomat ennyire sikerült fölvezetni, akkor most mondom az italokat is. Jómagam eléggé izzadós vagyok, már ha rágondolok a testmozgásra, lever a víz. Ez így volt mindig is, amikor fiatal és karcsú voltam, akkor is. Sőt, szerintem akkor durvábban izzadtam, de ezt már sosem fogjuk megtudni (a pitta típus gyönyörűségeiről majd máskor). Namost, amikor izzadsz, akkor nem csak vizet veszítesz, de úgynevezett elektrolitokat is. Ezek ilyen kis manókák, amitől nem érzed fosul magadat. Ha kiizzadod őket, akkor hajlamos vagy mérhetetlen elcsigázottságot tapasztalni az edés után, de ami a fő, rohadtul éhes is tudsz lenni. Namármost, ugye nem azért szívtunk annyit az edzéssel, hogy a nagynehezen leslattyogott kalóriákat percek alatt visszaegyük, ugye? A megoldás lehetne ilyenkor ugye a Gatorade, meg más, izotóniás sportitalok. Ami tök jó, csak egy, bivaly sokba kerülnek, kettő meg, fene tudja mi a jó ég van benne. Meggyőződésem, hogy az üdítők cukor + atomhulladékból készülnek, ezért igyekszem magamat ezektől távol tartani. Ez persze némileg ellentmondásosnak tűnik az energiaitalokhoz való vonzódásom fényében. Nos, nem mentegetésképp, de a koffein meg a taurin sirály, és az ember könnyen függeszkedik olyan dolgokhoz, amiktől például ébren marad. De ne menjünk most bele a vérnyomásom elemzésébe, inkább maradjunk annyiban, hogy minél kevesebb atomhulladékot eszünk meg, annál jobb lesz nekünk feltehetőleg.

Tehát szétnéztem az interneccen, és találtam jónéhány receptet. Párat lefordítok ide, a magam kedvéért, és persze némileg átszabva, ahogy szoktam. Ha neked is hasznos, az csak plusz öröm. Az ízlésem kicsikét fura, úgyhogy ha nem találsz itt olyat, ami szimpi, akkor csak keress rá a gugliban "homemade isotonic drink" és lesz millió találatod. Jó kotyvasztást és jó edzést!

Gyömbéres-citromos víz

© Gabbysgfree 

1 liter víz

2 citrom

hüvelykujjnyi gyömbér

mokkáskanál só

igény szerint méz

A megtisztított és vékony szeletekre vágott gyömbért 15 percig forraljuk a vízben. Ha gyorsítani akarod az eljárást, elég fél liter vízben forralni, aztán még fél litert adsz hozzá hidegen. Amikor kihűl, hozzáadod a citromok kifacsart levét és a sót. Lehetőleg tengeri só legyen, de mindenképp valami értelmes só - ez minden receptre áll! - ne sima asztali só. Utóbbi ugyanis kizárólag nátrium-kloridot tartalmaz, de nekünk más elemekre is szükségünk van. Nekem most himalájai só van itthon ilyen célokra, de a legtöbb recept tengeri sót ajánl.

Ennek a receptnek az eredetije steviával ízesíti a gyömbéres vizet. Számomra ez egy big no-no. Az édesítőszerek sehogyan sem jók, a természetesek sem. Hogy miért, abba itt most részletesen nem megyek bele, elég annyi, hogy átverik a szervezetet cukorfelismerő központját, ráadásul egy cukorbeteg ismerősöm szerint, akinek az állapota miatt kb. ötpercenként mérnie kellett a cukrát, ezek is felviszik a vércukor szintet, csak később, mint a kalóriával is rendelkező cukrok. Naszóval, ha mindenképpen édesíteni akarod, tegyél bele mézet.

A méz és a gyömbér az ajurvéda szerint a pittát, azaz a tűz elemet növeli a szervezetedben. A pitta növeli az égetést, a metabolizmust, ergo ezektől fogysz.

Meggyes-citromos sportital

0,5 dl meggylé

1 citrom leve

8 dl víz

2 ek méz

1/4 teáskanál só

Meggylevet kétféleképpen lehet szerezni: boltból, vagy meggyből. Ha olyan helyen élsz, ahol elérhető 100%-os, cukor hozzáadása nélkül készült meggylé, akkor hajrá. Meg persze mindenből vehetsz bio-organikus-csillipadré változatokat, én ezekre azt mondom, hogy mindent ki lehet próbálni, de azért fenntartással kezeljük ezeket is.

Nálam ez most úgy működik, hogy kaptam fagyasztott meggyet valakitől, ezt bedobom a turmixba, és a meggy trutymót hígítom fel a többi cuccal. Mézet biztos, hogy nem teszek bele ennyit, sót viszont lehet, hogy többet is elbír.

A fiziológiás sóoldat arány: 9 g só és 991 g víz, tehát akár eddig is el lehet menni nyugodtan, ha bírod az ízét.

A méz nem oldódik olyan hamar a vízben, mint a cukor, ezért vagy melegen adod hozzá (mondjuk a gyömbéres víz készítésénél ugye amúgy is forralod), vagy türelemmel kell kevergetni, még jobb, ha zárható edénybe (műanyag palack) teszed, és rázogatod, míg feloldódik.

Epres-citromos ital

10 dkg eper

fél citrom leve

só, méz

1 liter víz

Ezt az italt készítheted áztatós módszerrel, vagy hirtelenjében. Az áztatós módszernél előző este felszeleteled az epret, és a többi hozzávalóval együtt belerakod a vízbe. Egész éjszaka áztatod, természetesen a hűtőben kell tartani. Másnap leszűrheted és iszod az epres vizet.

Ha viszont hirtelenjében jön rád az epresvíz ihatnék, vagy nem szereted kidobálni a kiáztatott epret, akkor turmix, reszelés, vagy nagyon apróra vágás után tedd az epret a vízbe.  Állati finom egyébként, áztatós módszerrel a túlérett epreket is fel lehet használni, amit amúgy már nem ennél meg, mert kb. öt perc múlva elkezd rohadni. A citromlé ezt megakadályozza, viszont az eper íz benne marad az üvegedben.

Dinnyés-kókuszos ital

1 csészényi kockázott görögdinnye bél

1 csészényi kókuszvíz

lime és só ízlés szerint

Turmixold le az egészet és kész. Ezt a receptet még nem próbáltam, és lehet, hogy nem is fogom, a kókuszvíz miatt, de azért nem árt, ha megvan. Angolul itt találod meg.

(Egyébként azért nem linkelem mindegyik recept eredetijét, mert a többit annyira átszabtam, hogy semmi köze az eredetihez, vagy inkább mondjuk úgy, az ötletadóhoz.)

Áfonyás-juharszirupos sportital

freepik.com

3 csésze natúr vörösáfonyalé (cukor meg minden nélkül)

5 csésze víz

0,5 teáskanál só

2 evőkanál juharszirup

1 szem csillagánizs, ha szereted

Hát ezen sincs sok magyaráznivaló, mindent beteszel egy üvegbe, ha ánizst is raktál bele, hagyd egy órát állni legalább, utána vedd ki belőle, és ihatod, mondja a maratonista, akitől kölcsönöztük a receptet.

A vörösáfonya nagyon jó hatással van a szervezetünkre, a tüdő, a húgyutak, a női szervek és a szem is profitál belőle, ha ilyesmit fogyasztunk.

Egy következő posztban folytatom ám még, csak most eluntam a gépelést :)

Itóka meleg és hideg napokra

Bár szeretem a vizet, és meggyőződésem, hogy a lehető legjobb innivaló az emberi szervezet számára, mégis úgy érzem, nem állok egyedül a problémával, hogy nem szeretnék mindig csak vizet inni. Néha szükségünk van valami selymességre, valami ízre is, hogy jobban gördüljön a nedű. Főleg nyáron, amikor az ember literszám fogyasztja a folyadékot, és egy idő után a sima víz már nem oltja a szomjat. Mégis mit igyon az ember, amikor az alkoholhoz még túl korán van, a kávéhoz már túl késő, és elunta az üdítőgyárak cukor és/vagy atomhulladék koktéljait.

Ilyenkor kezdünk kotyvasztani és pancsolni, mindenféle teákat, leveket, ízesített vizeket. Jómagam az édes ízt kedvelem, de a cukrot nem, mert megfájdul tőle a pocakom. Inkább jobban szeretem azt, ha az italnak van valami finom íze amúgy is, amit nem kell cukorral agyonvágni. Erre a problémára született megoldásként a 

Gyömbéres-fahéjas főzet

Hozzávalók: friss gyömbér, egész fahéj, víz

A mennyiségeket szokás szerint nem tudom pontosan megadni. Nem csak azért, mert meglehetősen intuitíven alkotom a konyhában, hanem azért is, mert például a végeredmény erősen (szó szerint) függ a gyömbér minőségétől. Illetve az egyéni szájíztől is, ki mennyire szereti az édeset-erőset. A fahéj süteményekben is a cukor kiváltására (is) szolgál. A fahéjtól eleve édesebbnek érezzük ezeket, még akkor is, ha a cukorral csínján bántunk a recept elkészítésekor. A gyömbér erős, és vigyázat, mert komolyabb töménységben a fahéj is az.

Alaprecept: egy kb. két hüvelykujjnyi méretű gyömbérgyökérhez két rúd fahéj, ezt pedig két liter vízben főzzük meg. Nagyjából azt tapasztaltam, hogy úgy szemre azonos méretűnek kell lennie a két hozzávalónak. Ha túl erős lesz a főzet, akkor sem kell kétségbe esni, víz vagy méz hozzáadásával megszelídíthetjük az ízeket.

Elkészítés: a gyömbért meghámozzuk és vékony (2 mm) szeletekre vágjuk, beletesszük a főzőedénybe a fahéjjal együtt. Éjszakára állni hagyjuk, másnap pedig lassú tűzön felforraljuk, 10-15 percig finoman forraljuk. Persze sietség esetén csak forralunk és kész :) 

Fel lehet ütni citrommal, mézzel, vagy más édessel (a cukrot továbbra sem javaslom, de hát kinek a papné...) Illetve a bubis löttyöket kedveled, akkor érdemes tömény koncentrátumot készíteni, amelyet kihűlés után szénsavas ásványvízzel vagy szódával hígítasz a kívánt ízűre.

Télen nagyon jó a hidegérzet és a megfázásos betegségek ellen. A gyömbér és a fahéj fokozza a szervezetben a tűz elem áramlását, az ájurvéda szerint még a fogyásban is segítenek, az emésztés meggyorsításával. Nyáron pedig lehűtve, akár jéggel iszogatva, kitűnő szomjoltó. Ebéd után fogyasztva könnyíti az emésztést, akár egy pohárka bor, annak mellékhatásai nélkül. Ha érzékenyek vagyunk rá, vagy magas a vérnyomásunk, akkor azért ne vedeljünk meg belőle nyolc litert hirtelen, de néhány pohárkától egészen biztosan nem lesz semmi bajunk.

Zöldséglevek

Egyszemélyes háztartásban nehéz mindig változatos és egészséges ételt tenni az asztalra (vagy inkább egyből a hasunkba, mert lássuk be, egymagára nehezen terít meg az ember). A zöldséglé számomra jó alternatíva, egyszerűen megiszom a vitamint. A bolti viszont nagyon drága - ami számomra rejtély, hiszen elvileg azért iparosodtunk, hogy olcsóbb legyen előállítani a dolgokat. Mégis úgy tűnik, hogy anyagilag jobban járok - gyümölcscentri mosogatással együtt - ha itthon pepecselek a levekkel.

Szóval, az ultimate vitamin bomba a cékla-répa-alma. Ezeket kb. ugyanolyan arányban kell keverni, finom is meg nagyon egészséges. A cékla óvja a májat és leöli a rákos sejteket, viszont nagyon tömény, ezért nem szabad túl sokat inni belőle naponta. Illetve a répával keverve tudja a maximális hatását kifejteni a máj védelmében.

Egyszeri centrifugázással kb. 3 napra készítek lét. Ennél tovább nem érdemes tárolni, mer tényleg minden vitamin lebomlik benne.

Alapreceptem:

2 közepes cékla, súlyra kb. ugyanannyi répa, 2 alma, fél citrom leve (ez tartósítja majd nekünk a cuccost)

Leszűrni nem szoktam, rostosan szeretem, de persze le is lehet szűrni. Ez kb. 3/4 litert ad ki (mikor hogy, meg mekkora az akkora), ebből 3 reggelre jut étkezés előtt egy pohárral. Van, aki inkább 1-1 decit ajánl minden étkezés előtt. Viszont én sok tejfölös, kefíres dolgot eszem, meg szeretem a kakaóivást lefekvés előtt, ami viszont céklalével keverve... Nos hát, tudjuk, hova vezet.

Mindig sajnáltam kidobni a maradék reszelvényt, vagy hogy hívják. Főleg, hogy szintén szoktam zöldségfasírtokat, vagy zöldséges tócsnikat csinálni, amikhez meg pont reszelt és kinyomkodott zöldség kell. Nosza, összehoztam a kettőt! A zöldségeket, gyümölcsöket mindig külön, illetve egymás után szoktam lecentrizni. Nem mosom el közben, de például fontos, hogy a cékla maradjon utoljára - akkor is, ha nem hasznosítod a reszeléket - mert a cékla mindent nagyon összefog.

Szóval, a következőt míveltem:

- először letoltam a 3db almámat - a kigyütt püréjéből almáspitét süttem legott

- aztán gyüve a répa - a második legkevésbé színes - ennek reszelékje igen száraz, talán zölségfasírtnak kéne hozzá pluszban reszelni egy-kettőt (tehát amit nem gyümölcscentrin nyomunk át, csak simán lereszeljük)

- spenót - kaptam a piacon spenótot, fél kiló az egy szatyor! rengeteg, félretettem belőle egy keveset, de kb. 45 dekát lenyomtam a centrifugán - van leve rendesen, a levéltörmelékek is elég nedvesek maradnak, szerintem akár így is lehetne párolni tésztafeltétnek, vagy spenótos lasagna-ba

- cékla - nedvesebb, mint a répa, de szárazabb, mint a spenót. Az én centrifugám hagy benne nagyobb gambé darabokat (répánál is), ezeket kiszedem és megeszem gyorsan. A többi céklafasírtnak megy.

Na most. Ez kb. 1 kiló - 1kiló 20 deka zöldség, nem sok. A piacon rettentő olcsón be lehet szerezni, ha mázlis vagy. Viszont a késztermék az sok. Ezért a külön lenyomott zöldségek reszelékét külön-külön lefagyasztottam. Persze egyben is lehetne, de mivel nem tudtam, mit fogok belőle csinálni, és mivel egy-egy adag bőven elégnek tűnik egy egyszemélyes étkezéshez, jobbnak láttam így.

Feltétlen tájékoztatni foglak, hogy mi lett a fagyasztott reszelvényekkel. Az almáspitét frissiben kell készíteni, amennyire tudom. Bár reszelt almát szoktak eltenni cukorral befőttes üvegben, de minek, ha csak 1-2 almáról van szó? :)