Mézeskalács

Ennek a mézeskalácsnak a receptjét sok évvel ezelőtt egy nagyon kedves hölgytől tanultam, aki egy barátom édesanyja volt, és sokmindent tanított nekem, afféle pótanyaként. Ő már nincs köztünk, sajnos. Hát most továbbadom nektek a receptjét nagy-nagy szeretettel, hogy Marika néni szíve, szeretete, gondoskodása a ti családjaitokban is tovább élhessen.

Tészta:

70 dkg liszt

30 dkg porcukor

1 ek. szódabikarbóna

2 dl méz

4 tojás

1 csomag mézeskalács fűszerkeverék (vagy fűszerek ízlés szerint)

A hozzávalókat összegyúrjuk, ha túl ragadós, még adhatunk hozzá lisztet. Vékonyra nyújtjuk (3-5 mm) és formára szaggatjuk. Kb. 180 fokos sima gázsütőben 5-7 perc alatt megsül. Ne süssük tovább, mert kemény lesz. Ha véletlen mégis megkeményedne, tegyünk mellé a sütisdobozba egy félbevágott almát, felpuhítja kb. fél nap alatt.

Ez a mézeskalács megőrzi a formáját is, de puha, ehető is marad. Jól zárható dobozban tárolva több, mint egy hónapig puha (hogy pontosan meddig, azt nem tudom, mert mindig elfogy).

Tojásmáz:

1 tojás fehérjéhez kb. 15 dkg porcukor, annyi fehérje, amennyi mázat szeretnél. Ehhez a mennyiséghez bőven elég 2 tojásból készült cukormáz.

A tojás fehérjét kemény habbá verjük, néhány csepp citromlével tovább verjük, majd a porcukrot apránként hozzá szitáljuk, miközben folyamatosan verjük.

A fehérjék méretétől függ, hogy mennyi cukrot vesz fel, minél több a cukor benne, annál hamarabb szárad.

Díszítsük a mézeskalácsokat cukormázzal és egyéb süteménydíszekkel. A máz száradása után tartsuk fém süteményesdobozban. Ha elég sűrű mázat sikerült csinálnunk, a díszítés a sütin néhány óra alatt megszárad.

Boldog karácsonyt!!!

Szeretettel 

Helga

Tojásrántotta a'la tegnapról maradt tésztasaláta

Így, ahogy mondom. Tegnap este hirtelen felindulásból készítettem egy kis tonhalas tésztasalátát, amiről a múltkor már írtam. Maradt egy kevés mára, de korántsem egy teljes adagnyi. Azon kívül nem is kívántam, inkább tojást ettem volna, amihez viszont nem volt kedvem zsemlét sütni.

A zsemlesütés apropója, hogy amúgy sem vagyok nagy kenyérfaló, itt viszont horrorisztikus áron is van, úgyhogy inkább azokat az apró zsömléket szoktam venni, amiből 6 db van egy csomagban, és neked kell otthon készre sütni.

Tehát gondoltam egyet, hogy a tésztát meg a tojást kéne összehozni, végülis ez sem rendszeridegen, elvégre ugye tojásos nokedli... Meg aztán szeretem a mindenféle maradékokat felhasználni. Tudod, amikor egyetemre jártunk és éheztünk, akkor az Egyedülálló Konyha kreativitásán a túlélésünk függött. Manapság inkább úgy gondolom, számomra ez egy kihívás. Mindig is kedveltem az ilyen konyhai próbatételeket, pl. főzz gluténmentesen, glutén és laktózmentesen, vegán, stb. Persze ezek nagyon kellemetlen dolgok tudnak lenni, ha muszáj, mert az ember rászorul. De ha csak hobbiból főzicskéz ilyesmit az ember, és van kapacitása kísérletezni, akkor jó kis móka ez. A szupergazdaságos recept hátulütője az, ha direktben akarod megcsinálni, akkor pont, hogy gazdaságtalan lesz. Vagy egy zászlóaljra készíted el, ha kevésbé vagy egyedülálló.

Egy szó mint száz:

Tojásrántotta a'la tonhalas tésztasaláta

Maradék tésztasaláta (recept l. a fenti linken)

2 tojás

kb. 2 ek tejföl

1 negyed lilahagyma

kevés étolaj

fűszerek: vegeta, fokhagyma, petrezselyem

A hagymát felvágom és az olajban üvegesre dinsztelem. Közben a tojásokat jól kikeverem a teföllel és a fűszerekkel. A hagymára borítom a tésztasalátát, jól átforgatom a forró olajon és kissé áthevítem, majd hozzáadom a tojást. Addig kevergetem, amíg kívánt állagúra sül. Kecsappal öntöttem nyakon, de a friss paradicsom és paprika is nagyon illik hozzá, ha szofisztikáltabb kedvedben vagy.

Kókuszos banánkrémes palacsinta

Mostanában megint rajtam van a palacsinta ehetnék. Időről-időre megtörténik. Ilyenkor párnaponta palacsintát sütök, de aztán telítődöm, és megint nem csinálok fél évig. Nos hát, a dolog úgy kezdődött, hogy a két nappal ezelőtti adagnál elfogyott a lekvár. Mivel most nem volt kedvem a szigetről behajókázni a városba csak azért, hogy lekváros legyen a palacsintám, viszont volt itthon egy banán, így valahogy a nutella pótlásaképp létrehoztam ezt a receptet. Na jó, vicceltem, a nutella igazából pótolhatatlan, mindenki tudja.

Kókuszos banánkrémes palacsinta

4 db palacsinta, szokásos módon elkészítve

1 banán

3 ek kókuszreszelék

ízlés szerint vaníliás cukor

A banánt egy villával jól összetörtem, hozzáraktam a vaníliás cukrot. Még tovább nyomogattam, egészen krémszerű lett. Ezért is jött a képbe a kókusz, mert gondoltam, ez már annyira híg, hogy valami meg kell fogja a nedvességet, mert különben kifolyik a banán a palacsintából. Tehát 3 ek kókuszreszeléket adtam hozzá, ennyitől lett kellemes krém állagú. A mennyiség 4 db palacsintához volt elég. Ilyen egyszerű az egész :)

Az alábbi kép pedig azt hivatott igazolni, hogy nem is kell a nutellát pótolni, ugyanis itt is van hasonló, nagyon finom mogyorókrém. Szerintem jobb, mint a nutella, ráadásul pálmaolaj nélkül készül, tehát a környezetet is védjük vele :)

Tésztasaláta Stavanger módra

Hűha, most látom, hogy már egy éve nem főztem! :D Persze főztem ám, csak el voltam foglalva más dolgokkal, meg hát nem is mindig főzök újat meg érdekeset (elsősorban nem gasztroblogger vagyok...)

Ha esetleg nem követed a többi oldalamat és munkásságomat, akkor most elárulom, hogy néhány hónapja Norvégiába költöztem. Itt némileg mások az elérhető alapanyagok, mint nálunk. Ami Magyarországon olcsó és sok van belőle, az majdnem biztos, hogy itt egyáltalán nincsen, vagy pedig kevés és drága. Lecsópaprika felejtős, azt nem importálnak, csak kaliforniai paprikát, és azt is leginkább grillezéshez használják, arany árban van. Paradicsomot viszont termesztenek itt is, meg karfiolt, és hát hal az van dögivel. Ez utóbbit én sajnos nem nagyon szeretem, de némely formáját azért megeszem, egyik ilyen a tonhalkonzerv. Mielőtt eljöttem otthonról, valami isteni tésztasalátát ettem valahol, ez adta az ötletet, hogy az itt is elérhető, és viszonylag jó áron szereplő alapanyagokból összeüssek valamit. Ez lett a 

Tésztasaláta Stavanger módra (Stavanger a város, ahol lakom, és semmi köze a salátához egyébként)

25 dkg fusili tészta

kb. 3-4 ek darabolt olajos szárított paradicsom

1 tonhalkonzerv olajban

5-6 evőkanál olívabogyó, zöld és fekete vegyesen

friss bazsalikom (vagy petrezselyem)

citromlé

A tészta nálam durum, ez sokkal laktatóbb és finomabb is, mint a hagyományos magyar, tojásos tészták. A tésztát kifőzöm, leszűröm, aztán elkezdem belepakolni az olajos paradicsomot. Ez azért jó, mert ahogy kevered el az olajjal, már meg is akadályozod, hogy összetapadjon.

A tonhalkonzervet kinyitom és valamennyi olajat leöntök róla, villával összetöröm még a konzervdobozban és öntök rá citromlevet, vagy a citromból frissen facsarok rá. A citrom lágyítja és kiemeli a halfélék ízét.

Az olívabogyókat félbevágva teszem a salátába. Kicsi sót is adok hozzá, jó alaposan elkeverem az egészet. A friss bazsalikomot kis cafatokra tépkedem, vagy apróra vágom, belekeverem a salátába. Mivel a magas páratartalom miatt a bazsalikom növényem néhány nap alatt megrohadt, és elfelejtettem másikat venni, most csak petrezselyem volt itthon és azt tettem rá. Meg kell mondjam, azzal is kiválóan működik.

Frissen és behűtve is nagyon finom.

Rizses bab vagy babos rizs - először videón!

Elkapott a gépszíj a nagy videogyártás közepette, meg aztán olvastam is, hogy az olvasók izé, tartalomfogyasztók lusták olvasni. Rólam meg kiderült, hogy lusta vagyok írni. Ezért ahelyett, hogy egy fél óra alatt megírtam volna egy cikket, laza három óra alatt összedobtam egy videót :D

Na mindegy, ezt is ki kellett próbálni. Jó étvágyat ;)

Sajtos túrókrémes pirítós

Régen posztoltam receptet, egyéb elfoglaltságok szólítottak el a konyhai kreativitás tűzhelyétől. Persze ettem az elmúlt öt hónapban is, de nemigen csináltam semmi újat, amit érdemes lett volna publikálni. Most egy gyorsan összedobható szendvicskrémmel térek vissza néhány pillanatra.

Sajtos túrókrém

kb. 10 dkg túró

1/3 tömlőnyi tömlős sajt (én a lidlben kapható ementáli ízűt használtam)

só, fűszerek, magvak

zsemle

Ha esetleg megcsinálnád a túrógombócot egy személyre, akkor ehhez a két fogáshoz elég egy negyed kilós csomag túró. Ma legalábbis én így dobtam össze. Egy negyed kilós túrót kb. elfeleztem, a kisebbik fele ment szendvicskrémnek, a nagyobbik félből készült a szokásos túrógombócom.

Ehhez a mennyiségű (kb. 10 dkg) túróhoz egy tömlős sajt maradékát, ami kb. egyharmada volt a csomagnak, hozzáadtam. Villával jó alaposan össze kell dolgozni a kettőt, nagy szeretettel vegyülnek ám el. Fűszernek sót, leheletnyi fehér borsot, és szintén leheletnyi fokhagymaport használtam. Mivel szerettem volna, ha inkább az ementális ízvilág dominál, nem akartam ezt fűszerekkel agyontaposni. De ha csak natúr sajt van otthon, és valamilyen fűszeres ízorgiát rendeznél, ám legyen.

Ezután egy serpenyőben szárazon átpirítom a magvakat, ami ebben az esetben csak hántolt napraforgó volt, mert imádom, és szintén azért, mert nem tolja el az ízvilágot. De lehet variálni, szezám-, vagy lenmaggal, mert ezek a magok ugyebár az egyedülálló konyha hűséges hozzávalói (kis helyen elfér, nem romlik meg, jó a tápértéke és finom, változatos ételeket lehet ízesíteni, különlegessé tenni velük). Ezután egy kissé megfáradt zsemlét kettévágtam, és a serpenyőben szintén megpirítottam, vagy inkább csak átmelegítettem. Először a zsemlék külső fele volt alul, ezt éppenhogy, csak jelzés értékkel melegítettem át. Ettől már a szikkadni indult zsemle felpuhult. Azután a vágott arcával fordítottam lefelé a serpenyőbe. Őszintén bevallom, egy csepp olajat is tettem alá, de tök felesleges volt, a zsemlén nem látszott meg, úgyhogy szerintem elhagyható.

A még forró zsemlére villával rákentem a krémtúrót, majd megszórtam a még szintén forró magocskákkal. A szendvicsekhez én zöldséget eszem, minden mennyiségben, a fotón kevéske paradicsom látható, de uborkát is csaltam hozzá. Desszertnek mehet a túrógombóc! :) 

Jó étvágyat!

Szeretettel: Helga

Kínai kel főzelék

Hála a facebook memories szolgáltatásnak, felbukkannak a múltból nem csak a kitörölt régi jó ismerősök, de az elfelejtett finom receptek is. 2012-ben még nem írtam a blogot, csak ötletszerűen néha felnyomtam facebookra, amit főztem. Ezért is készült a blog, hogy összeszedjem magamnak egy helyre, amiket szeretek enni. És ha emellett még másnak is használ, az külön öröm.

Ez a kaja az egyik kedvencem, emlékeztet a frankfurti levesre, amit szintén nagyon szeretek. Azt hiszem, a kettő között a különbség csak némi víz. Az eredeti recept Rita konyhájából való, ő friss, újkáposztából készült főzeléket ajánl. Én meg szeretem a kínai kelt, abból szoktam csinálni. Bevált recept, azóta is rendszeresen elkészítem.

Akkor tehát következzék a facebook poszt, 2012. május 16-áról, szerkesztetlenül:

friss kápifőzelék, Rita konyhájából áthangszerelve, "ami van itthon" módra smile emoticon

kb. 5 deka (maradék) kockázott bacon

1 aprócska lila hagyma (maradék)

be a fazékba, hagymadinsztelés, vagy inkább párolás (AMC edény)

egy kisebb fej új fejeskáposzta kb. 2centis kockákra vágva

2 pici sárgarépa, kockákra vágva

zutty bele a fazékba

megpárolódik (ha nincs ilyesmi fazék, akkor vizet rá és megfő)

10deka virsli karikázva zutty bele

1 tejfölbe kb. 1evőkanálnyi keményítő jól kikeverve, ez is zutty bele

só+tárkony (tárkonyecetem nincs itthon, almaecetet meg nem akartam belerakni)

egyszer még megrottyan és kész.

finom!!! smile emoticon