Csicsókás-cukkinis tojásrántotta

Az egyedülálló konyha egyedülállósága abban rejlik, hogy kreatívan használjuk fel a maradékokat, és variáljuk az alapanyagokat úgy, hogy látszólag mást együnk, miközben ez még mindig ugyanaz. A blog írására is ez inspirált, tulajdonképpen nem konkrét recepteket, inkább egy szemléletmódot igyekszem átadni.

Tehát, a múltkoriban készült csicsókás-cukkinis tócsniból maradt még főtt csicsóka, és egy kis darabka cukkini is. Ha jobban átláttam volna, hogy milyen sokáig elég, amit sütöttem, talán lereszelve lefagyaszthattam volna a maradékokat. De nem tettem, mert Szegeden... Ja nem. Szóval nem nagyon szeretek fagyasztgatni, mert hiszek abban, hogy az ételekben vagy életenergia, úgynevezett csí, aminek nem tesz jót a fagyás. Persze a napokig állasztás se, de minden nem lehet tökéletes.

Egyszóval, ma rántottát ettem volna, de nagyon, viszont nem akartam, hogy a főtt csicsesz megrohadjon, úgyhogy kombináltam a kettőt, és bizony mondom néktek, állati jó lett. Így találtam ma fel a 

Agyamat eldobom tojásrántottát

2 db tojás

darabka cukkini (fiatal cukkini fele, mondjuk 8-10 deka)

főt csicsóka kb. 10 dkg

olaj, fokhagyma, őrölt kömény, só

kicsi reszelt sajt rá a végén

Ismét lereszeltem a főtt csicsókát és a cukkinit. Kevés olajon megpároltam és megpirítottam. Mivel a cukkininek jelentős a nedvességtartalma, egész sokat tud veszteni a térfogatából a művelet alatt. Szeretem, ha kicsit megpirul, nem csak megpárolom, de ez ízlés kérdése. A sok nedvesség miatt ez a folyamat elég sokáig is eltart, hiszen eleinte csak izzad és párolódik a cukkini. Ez nem baj, közben legalább van időnk jól felverni a két darab tojást, és a sütőben (vagy akinek van, kenyérpirító segítségével) megpirítani a 3-4 napos szottyos zsemlénket (ez is az egyedülállóság bája). Amikor a reszelt zöldségkeverék már megfelelő állagú (ez nálam enyhén pirult állapot), ráöntjük a tojást, amit előzőleg a fűszerekkel alaposan felvertünk. Túl sok só nem kell, a csicsóka édes-sós íze miatt, viszont a kömény nagyon jót tesz neki, és a pocakod se fújódik fel.

Innentől már simán rántotta, azaz addig sütöd, amíg az általad kedvelt rántotta állagot eléri. Tányérba szedjük és ráreszelünk egy kis sajtot, mert attól minden jó még egy kicsivel jobb lesz.

Valami mesésen finom, de annyira, amire nem is számítottam. Paradicsommal, paprikával, salátával és a pirított zsemlével mennyei.

Zöldséges tócsni

Az egész úgy kezdődött, hogy anyukámék kaptak egy kedves szomszédtól csicsókát a telken, de állati sokat. Anyukám pedig továbbadott belőle nekem egy kisebb szatyornyit. Szerencsére, tényleg csak egy kisebb szatyornyit, így is háromszorra készítettem csak el. Még nagyobb szerencsémre jól megsikálva adta, így levett a vállamról egy nagy adag gondot.

Kerestem recepteket a neten, de a csicsókát is elég furán készítik el a népek, és mivel nem gondoltam, hogy egy hektoliter csicsókalevest most úgy benyomnék, mást találtam ki. A sajtos-karfiolos tallér és a csicsókás tócsni kereszteződéséből a

Zöldséges-csicsókás miafene

1 kisebb cékla (mondjuk 10 dkg)

1 kis cukkini fele (ugyanannyi, mint cékla)

kb. 20 dkg csicsóka

sajt

1 tojás

zsemlemorzsa

só, fokhagyma, olaj

Pontos mennyiségeket általában nehéz megadni az egyedülálló konyhában. Egyrészt, mert nem méricskélek, másrészt, meg olyan nagyon nem tudsz mit komplikálni ezen. Veszel egy céklát, ami kb. akkora, amekkorát meg akarsz enni. Hozzá arányítod a többit. Ha véletlen 15 dkg a cékla, és csak 18 a csicsóka, abból se lesz semmi baj. Ahogy nézem, a csicsóka nem fogja úgy össze a dolgokat, mint a krumpli, ezt a tojásnak és a morzsának kell megtennie helyette. 

Úgy készül, hogy a céklát és a csicsókát is jó alaposan megmossuk, és egyben, héjában lassan megfőzzük. Igaziból a céklából céklasalátát akartam csinálni (lett is a többi részéből, mert ez egy gigacékla volt), a csicsókát meg gondoltam, megfőzöm, aztán majd lesz valami. Ha melónap főzöd, meg lehet csinálni úgy, hogy este megmosod őket, reggel pedig beteszed a lassúfőzős fazekadba, ha van ilyen. Ha nincs, akkor mondjuk kukta, abban megfő hamar, amíg elkészülsz. Nem hinném, hogy lehet a kettőt együtt főzni, a céklának sokkal több idő kell. Viszont lehet, hogy egyáltalán nem muszáj őket főzni, legfeljebb tovább sütöd a cuccot. Nekem AMC edényem van, ebben odateszem az utasításnak megfelelően főzni, akkor kb. 30-40 perc után lehet elzárni a céklát, a csicsókát hamarabb is. Utána még az edényben szép lassan fő. Ennek az az értelme, hogy nem túl magas a hőmérséklet, ezért benne marad a vitamin.

Na szóval, meló után meg, mire hazajössz, már minden ki van hűlve (csak ne felejtsd el elzárni a tűzhelyet lekapcsolni, nehogy túl forró legyen a helyzet), lehet vele dolgozni.

A főtt cukkinit és céklát nagylyukú reszelőn lereszeltem, szintúgy a meghámozott cukkinit (ha bébi, akkor egyben, ha öreg, akkor a magokat körülvevő szivacsos részt kivesszük) és a sajtot. A tojást egy másik edényben felvertem és azt is hozzáadtam, aztán a sót (nagyon kevés kell, a csicsóka sós) és fokhagymát. Végül valamennyi zsemlemorzsát is belekevertem, hogy felszívja a nedvességet és összetartsa a masszát, ez pár evőkanálnyi maximum.

Sütőpapírt tettem a tepsire, amit megkentem olajjal is, de nem azért, mert muszáj, hanem mert szeretem így. A papíron pacsnikat formáztam az anyagból, amiket jól kilapítottam (2 centi) és 18 fokos sütőben mindkét oldalát kb. 10-10 percig sütöttem.

Tanácsok:

Lehet krumpliból, és lehet az egészet nyersen, viszont az akkor jóval nedvesebb, tehát érdemes kicsit mondjuk lesózni és lecsepegtetni legalább a cukkinit. Ezesetben tovább is kell sütni. A csicsóka - a krumplival ellentétben - nem veszi fel a sót, sőt úgy érzem, önmagában is kicsit sós az íze, tehát kevés só kell. A krumpli mérhetetlen mértékekben képes semlegesíteni a só ízt, így a krumplisat érdemes jobban fűszerezni.

A céklától minden egy kicsit sötétre sül, ettől nem kell megijedni. Ahogy sül, a cékla festékanyaga sötétbarna lesz, égettnek néz ki, de egyáltalán nincs megégve, az íze tökéletes. Tehát erre is érdemes figyelni. Amíg ki nem tapasztaljuk a pontos sütési időket, érdemes inkább többször nézegetni.

Félidőben nagy széles lapáttal ügyesen meg lehet fordítani, addigra már megsül annyira, hogy egyben maradjon.

Ezt a fajta masszát, vagy inkább keveréket nem javaslom olajban sütésre, mert nem nagyon kötött, ezért szétesne.

Még egyszer a készítés röviden:

Csicsókát és céklát héjában megfőzzük, majd megpucoljuk, nagylyukú reszelőn lereszeljük. Hozzá reszeljük a cukkinit és a sajtot, belekeverjük a tojást, a fűszereket és a zsemlemorzsát. Sütőpapírral bélelt tepsin lapos korongokat formázunk belőle, kb. két centiméter vastagon (sütés közben elveszti a nedvességtartalmát, és kicsit összezsugorodik). Ízlés szerint a sütőpapírt és a korongok tetejét meg lehet kenni olajjal, szilikon ecsettel. Mindkét oldalát 10-10 percig sütjük, 180 fokos sütőben.

Pirított hagymás gomba

Ha a tegnapi omlettet konzerv gombából sikerült elkövetni, akkor mindenképp maradt még valamennyi a dobozban (üvegben). De a rendes igazi gombából is mondjuk, ha húsz dekát vettünk, még biztos, hogy megvan legalább tíz. Úgyhogy lehet belőle csinálni valamit, ha már nem is pont ugyanazt, mint tegnap. Tulajdonképpen a kaja története az, hogy lencsefőzeléket kívántam, de nincs itthon lencse, viszont van sárgaborsó, amire valamit rá kéne tenni, meg hát a maradék gomba ugye... Szóval adta magát.

A hüvelyesek egyébként is jó barátaink az egyedülálló konyhában, mivel könnyen oszthatók, így igazán főzhetünk belőlük akár egyetlen adagot is. S mivel amúgy is egyedül lakunk, nem gáz ilyesmit vacsorázni...

Tehát akkor lássuk a medvét, vagyis a gombát!

Pirított hagymás gomba sárgaborsó trutymeldával

Hozzávalók:

Sárgaborsó főzelékhez:

75 ml sárgaborsó

1 sárgarépa

só

Azért pont 75 ml, mert van egy poharam, aminek a felével mértem, az ennyi. Ebből a mennyiségből lett pontosan egy tányér főzelék.

Gombás cucchoz:

1 kisebb fej hagyma

3 db gomba

majoranna, só

kevés étolaj

Elkészítés:

A sárgaborsót beáztatjuk és alaposan lemossuk. Kimondott szerencse, ha már előre tudjuk, hogy sárgaborsót akarunk főzni, és nem lencsefőzelékekről álmodozva, ad hoc főzünk ilyesmit. A hüvelyeseknek ugyanis nem árt, ha egész éjszakára - vagy mondjuk egész műszakra - be vannak áztatva. Tehát mondjuk reggel meló előtt beáztatod, hazajössz, lemosod, és főzheted. Az áztatástól kimennek belőle a puffasztó anyagok is részben, és hamarabb meg is fő. 

Szóval fogjuk a beáztatott borsót, a répát kis kockákra vágjuk, és feltesszük főni. Lassú tűzön, a víz szintjét mindig ellenőrizve főzigetjük, fedő alatt. Mondjuk egy órácskát. Ha van kuktánk vagy gyorsfőző fazekunk, ez az idő lényegesen rövidülhet, de ne feledkezzünk meg róla, hogy ezeket legtöbbször nem egyetlen tányér főzelék elkészítéséhez tervezték. Amikor kész, beletesszük a sót, sőt, én le is turmixoltam, mert mért ne. A sárgaborsóba nem szoktam fűszert tenni. Így répával nagyon finom, édeskés íze van, kitűnően megy hozzá a pirított hagymás-majorannás ízvilág. Persze lehet bele tenni bármit, ha az ízlés úgy kívánja.

Közben - időnk, mint a tenger - elkészítjük a gombás feltétet. A hagymát hosszúkásra vágjuk, kevés étolajon elkezdjük dinsztelni. Néhány perc múlva, mikor már kicsit löttyedtebb az állaga, hozzárakjuk a felszeletelt gombát is. Konzerv esetén alaposan lemosva, lecsöpögtetve (tudod, üvegíz...) Együtt pirítgatjuk őket. Részemről fedő alatt, AMC edényben csinálom ezt a hadműveletet, de a lényeg nagyjából annyi, hogy ne maradjon nyers, de ne is főjön szét, hanem picit meg legyen pirítva (úgy finom). A végén megszórom majorannával, összekeverem, fedő alatt állni hagyom, míg a főzelék is elkészül.

Itt most sárgaborsó főzelék készült hozzá, de ez a gombás izé sok mindenhez kitűnő feltét lehet. Akár vegáknak is fincsi fehérjeforrás. Répafőzi, borsófőzi (akkor inkább petrezselyemmel, mint majorannával), krumplifőzi is örülhet neki, de rá lehet csapni egy-két tojást, hogy rántottává változzék, vagy akár főtt rizzsel is lehet fogyasztani.

Gombás-sajtos omlett

Az omlett vagy a tojásrántotta megint csak olyan tápláló és finom, a főtt étel illúzióját keltő (vagy akár főtt ételnek is nevezhető) kaják, amelyek elkészítéséhez nem szükségeltetik különösebb szakértelem. Egy jó serpenyő kell, amiben nem ég le a cucc, ha egy mód van rá, és kb. ennyi. Szinte bármit bele lehet hajigálni, megfelelő fűszerezéssel mindenhogy finom.

A mai ebédem gombás-sajtos verzió, egyedülálló módra

Hozzávalók:

2 db tojás

gomba

néhány deka sajt

fűszerek

pici tej (kb. 2 evőkanálnyi)

só

1 ek olaj

Konzerv gomba volt itthon, ebből kivettem kb. az egyharmadát egy szűrőbe, lemostam alaposan és lecsöpögtettem (tudod, hogy ne legyen üvegízű...). A serpenyőben felhevítjük az olajat, vagy ha olyan serpenyőnk van, amibe nem kell, ezt elhagyhatjuk. A forró olajba dobjuk a szeletelt gombát, és enyhén megpirítjuk. Közben egy mélytányérban a két tojást a fűszerekkel, sóval és kevés tejjel jól kikeverünk egy villa segítségével, egészen habosra. Most bazsalikomot és borsot raktam bele, de lehet petrezselyem-fokhagyma kombóval is csinálni, az is adja a gombás-sajtos cucchoz.

Amikor enyhén megpirult már a gomba, a fűszeres tojáskeveréket ráöntjük, nem piszkáljuk. Egy fa lapáttal néha alá lehet nyúlkálni, de alapvetően engedjük, hogy egyben süljön meg. Ettől omlett. Ha szétbarmoljuk, rántotta. Vagányabbak meg is fordíthatják, én egy lapostányérra csúsztattam, és egy akrobatikus mutatvánnyal fordítva visszatettem a serpenyőbe, de nem kellett volna, megsült a teteje amúgy is.

Amikor kész, egy lapostányérra  borítjuk, belereszelünk némi maradék sajtot. Ha nem reszelhető maradék van otthon, akkor sem kell kétségbeesni, lapka sajttal, krémsajttal, camambert-rel ugyanúgy működik. Csak pakolj bele némi sajtot, aztán hajtsd félbe az omletted.

Paradicsommal, kecsappal, vagy piros arannyal is finom. Ez csak attól függ, hogy milyen rég vásároltunk be utoljára (ugye a rothadási sorban a sima paradicsom az első, a piros arany azonban szinte örökké tart). Kell még hozzá egy-két zsömle, ha van. Ha nincs, akkor műkenyér (extrudált kenyér), háztartási keksz... Szóval tudod, ahogy szoktuk :)